A beteg fektetése mindig a diagnózistól és az állapottól függ. Legyünk tekintettel a beteg igényeire. A fektetési távolságnál vegyük figyelembe a tárgyi eszközök kézközelben való elhelyezését pl. pohár, telefon stb…
Fektetési módok:
- Ülő: ha a beteg állapotánál nem szükséges a fekvés, vagy ez a pozíció szükséges pl. orrvérzés.
- Félülő, félig ülő: hanyatt fekve, felsőtest 45°-os szögben pl. dyspnoe (nehézlégzés), angina pectoris (mellkasi fájdalom).
- Lapos hanyatt fekvés: a beteget vizszintesen helyezzük el pl. betegvizsgálatkor, újraélesztésnél, gerincsérülésnél.
- Hanyatt fekvés 15°-30°-kal megemelt felsőtesttel: koponyasérülés, koponyaűri nyomásfokozódás.
- Trendelenburg: hanyatt, egyenes vonalban helyezzük el a beteget, alsó végtagjai 15°-al magasabban pl. nőgyógyászati, urológiai eseteknél.
- Shock-fektetés: hanyatt, alsó végtagok 30°-45°-os szögben megemelve pl. ájulás, hirtelen vérnyomás csökkenés, shock tünetei-észlelése esetén.
- Hanyatftekvő testhelyzet, felhúzott alsó végtagokkal: alsó végtagokat térdben, csípőben behajlítjuk pl. hasi fájdalom, hasi sérülés esetén.
- Stabil oldalfekvés: tartós eszméletlenség, sérülések figyelembevételével alkalmazzuk.
Tartós fekvés veszélyei:
- süllyedéses pneumónia,
- decubitus,
- fizikai erőnlét csökkenése,
- izületi deformitás,
- izomsorvadás,
- bélmozgás megváltozása, székrekedés,
- trombózisveszély.
Mobilizálás fokozatai:
- légzőtorna,
- izomerősítés, végtagok átmozgatása,
- ágyban felültetés,
- ágy szélére kiültetés,
- talpra állítás,
- kiültetés karosszékbe,
- járás.
A légzőtorna célja: a különböző tüdőterületek átlélegeztetése, légzőizmok erősítése, mellkas és gerinc izmainak erősítése, növeli az oxigén bejutást, segíti a hörgőváladék kiürítését, csökkenti a légzésre fordított munkát.
Izomerősítés, végtagok átmozgatása célja: a fej, a karok fordítása, emelése, hajlítása; alsó végtagok kissé megemelése, felhúzása, kinyújtása, fizikai kapacitás növelése.
Ágyban felültetés célja: a napi önellátási tevékenységek fokozatos visszaépítése, izoláció elkerülése, énkép motiváció.
Ágyszélére kiültetés: csak ha ágyban önállóan tud ülni, kiültetés előtt felöltöztetjük, lábára papucs, majd a láb alá ha szükséges zsámolyt teszünk, betakarjuk. Az időtartam mindig a mindenkori fizikai állapottól függ. Soha nem hagyjuk magára!
Kiültetés menete:
- egyik kézzel megtámasztom az ellátott hátát,
- ellátott kezeit melltartásban összekulcsolja,
- másik kézzel behajlítom a térdeit,
- negyed fordulattal az ágy szélére helyezem az ellátottat,
- ha az ellátott ülőhelyzetbe került, meggyőződöm arról, hogy biztonságban tudja magát tartani ülőhelyzetében,
- amennyiben szükséges, eligazítom az ellátott alsó végtagjait,
- arra törekszem, hogy az ellátott talpa a talajon helyezkedjen el,
- lábára biztonságos lábbelit húzok,
- felállításkor figyelek arra, hogy az ellátott lába lehető legcsúszásmentesebb legyen;
- előkészítem a széket amire ültetem,
- felálláskor a saját lábam, az ellátott lába elé rakom, így biztosítom a kicsúszást,
- az ellátott hóna alá nyúlva felállítom, és egy negyed fordulattal az ülő alkalmatosságra helyezem.
Járás: 1-2 lépés, fokozatosan növeljük a távot. Első lépésnél a beteggel szemben állunk, egyik kezénél mindig legyen stabil eszköz pl. testtávoli segédeszköz, vagy az ágy széle amiben kapaszkodni tud.
Szüneteltetjük a mozgást:
- fellépő bradycardia (lassú szívműködés),
- vérnyomás 200/110 Hgmm fölé emelkedik,
- retrosternális fájdalmat jelez a beteg (szegycsont mögött jelentkező szorító/égő/nyomó érzés),
- elsápad, nehézlégzése lesz, verejtékezik,
- ha a betegnek nehezére esik a mozgásterápia.
Ellenjavalt a mobilizációs kezelés!!!:
- tüdőembólia,
- pericarditis,
- myocarditis,
- thrombophlebitis, mélyvénás trombózis,
- mellkasi fájdalom, szívizom oxigénellátási zavara.
Ha az orvos javasolta a rugalmas pólyát lábra helyezni, ennek szabályai:
- reggel, felkelés előtt helyezzük fel a lábra,
- távoli testrésztől a törzs felé közelítünk,
- lábujjak, sarok kimarad (végtag keringés megfigyelése…).
fotó: internet
