Súlyos beteg otthongondozási stratégiája

A súlyos beteg otthongondozási stratégiája a tünetek enyhítésére és nem a baj megszűntetésére szolgáló intézkedés. Orvosi szempontból az első a gyógyító stratégia, a legfőbb etikai érték az élet hossza. A második legfőbb érték az életminőség és nem az élet hossza. A harmadik, amikor a halál előrelátható időn belül bekövetkezhet, akkor a legfőbb etikai érték a beteg fizikai, pszichikai komfortjának fenntartására változik.

A szerettük otthoni gondozását nem minden család tudja felvállalni, lehet ennek oka fizikai-pszichikai  jelenlét, félelem az ismeretlennel szemben, vagy éppen lelki.

Az otthongondozásnál, a segítő a haldokló melletti kísérő. Kísérőnek tisztában kell lennie milyen magatartás jellemző a betegre, a haldoklás különböző fázisaiban, és ennek megfelelően kell kialakítani a segítő attitűdjét. 

Ajánljuk iszkai Beke Éva diplomás ápolónőt, és Péter Erika otthoni gondozásban dolgozó segítőket.

A haldoklók gondozásánál leggyakrabban előforduló tünetek lehetnek, fájdalom; légzési nehézség; emésztési problémák; nyelési nehézség; étvágytalanság; inkontinencia; felfekvések; zavartság és eszméletvesztés.

A haldokló beteg megfelelő közérzetének enyhítését lehet így is:

  • fájdalomnál: a bőrfelület stimulálásával, relaxációval, a figyelem összpontosításának elterelése a fájdalomról.
  • rossz közérzetnél: szájápolás fontossága igen hasznos pl. parafin.
  • émelygés, hányásnál: minél hamarabb szabaddá tenni a légutakat, és szájápolást végezni.
  • fáradékonyságnál: a beteg teendőinek szelektiválása, gondoskodni a gyakori pihenésről és nyugalmas környezetről.
  • székrekedés, hasmenésnél: egyénre szabottan megfelelő diéta, megfelelő kiegészítőkkel pl. tea.
  • inkontinenciánál: védjük a bőrfelületet az irritációtól.
  • elégtelen légzésnél: a beteg mobilizálásával, ültetésével javíthatjuk a légzés kapacitását.

A halál közelségének sajátos jelei lehetnek, a tudati állapot romolhat, végtagok lehűlnek (esetleg kékülnek), vagy foltok keletkezhetnek. A lélegzetvétel szabálytalanná válik.

A haldokló beteg félelmeit, fontos figyelembe venni a segítőnek. Talán a legfélelmetesebb érzés lehet a beteg számára, hogy nem szeretne egyedül meghalni. Ebben a szakaszban is szükséges ráhangolódni a segítőnek a beteg érzésvilágára, egyéniségére, úgy tudja csak a megfelelő kommunikációt alkalmazni. A segítő egyik feladata felkészíteni a haldoklót a halálra. Tegyük ezt úgy, hogy emberhez méltó módon tudjon eltávozni a beteg. Kiemelten fontos lehet, hogy nem szabad a segítőnek hamis vigasztalással áltatni a haldoklót.

A halál gyanújelei: nincs pulzus, nincs légzés, nincs vérnyomás. Amint észleljük, rögtön hívjuk az orvost, aki megállapítja a halál tényét.

A halál beálltát minden esetben az orvos állapítja meg. A segítő feladata a halál jeleinek észlelése: keringés ellenőrzése, légzés ellenőrzése, vérnyomás ellenőrzése. Amint a segítő ellenőrizte a fentieket, elláthatja a halottat a kegyelet biztosítása és etikai kötelessége mellett (lemeztelenítés, test felszíni váladék eltávolítása, a testbe vezetett eszközöket eltávolítjuk, mosdatás, lezárt szemhéjra nedves vattapamacs, műfogsor visszahelyezése, áll rögzítése gézzel, öltöztetés).

A halál után a holttest számos fizikai változáson megy keresztül, a megadott időn belül el kell látni, ezzel megakadályozzuk a szövetek károsodását, vagy a testrészek károsodását.

A segítő felhívhatja a családtagok figyelmét a gyász feldolgozására.