1.A sokk életszélyes keringési zavar, amely előre haladó és kezelés nélkül a beteg halálához is vezethet. Befolyásoló tényezők pl. szívinfarktus, allergiás reakciók, súlyos hasmenés, súlyos vérzés, nagy fájdalom, égés, fagyás stb... Ha a sokk folyamatát nem állítjuk meg, akár a létfontosságú szervek is károsodhatnak pl. belek, vesék...

A sokk tünetei:

- a pulzus egyre szaporább lesz, nehezebb kitapintani mert csökken a vérnyomás. 

- a tudatállapot kezdetben nyugtalan, később csendesedik, majd közömbössé válik.

- aki tudatánál marad, szomjúságra panaszkodhat, vagy nyáron nagy melegben is fázhat. Felültetéskor, felálláskor eszméletvesztés is bekövetkezhet!

A sokk ellátása:

- ha lehet, a kiváltó ok megszüntetése pl. vérzés esetén a vérzés ellátása...

- a beteget nyugalomba kell helyezni. A sokk jeleinek észlelésekor, a "sokk fektetést" alkalmazzuk: a beteget hanyatt fektetjük, majd az alsó végtagokat megemeljük és alátámasztjuk!

- amennyiben szomjas a beteg, és nincsen hányingere, kortyonként adhatunk folyadékot!!!

- a fázó sérültet betakarjuk, a lehető leggyorsabban mentőt hívunk!

2. A csont és izületi sérültek elláttása:

Csonttörésről beszélünk, ha valamilyen külső behatás révén a csontok folytonossága megszakad. Beszélhetünk nyílt és zárt törésről. Nyílt törés, mikor a csont folytonossága a bőr folytonosságán át szabad szemmel láthatóvá válik.

A csonttörés tünetei:

• a sérülés helyén, a szövetek bevérzése miatti duzzanat látható;
• valamilyen alakváltozás, deformitás jön létre, amit impulzív fájdalom kísér;
• a szokásostól eltérő mozgathatóság;
• működéscsökkenés vagy teljes kiesés;
• esetleges recsegő hangok is kísérhetik a csonttörést.

Az izületekkel kapcsolódó csontok sérülésénél sokszor nehéz megállapítani, hogy csonttörés vagy izületi sérülés áll fenn. Ezt csak RTG vizsgálattal tudjuk kizárni.

Csont, izületi sérülések ellátása:

• nyílt törést zárttá kell tenni, tehetjük, hogy a steril kötést helyezünk el a vérzésnek megfelelően;
• a sérült végtagot, a talált helyzetben rögzítjük;
• amennyiben rögzítő eszközt alkalmazunk, ennek túl kell érnie a csontot határoló két izületen;
• a rögzítő eszközt mindig az ép végtaghoz mérjük;
• a sérült végtagon bármilyen szoros tárgyat, ruházatot el kell távolítani;
• a törött csontot tilos terhelni, ellátás után felpócoljuk, vagy felkötjük.

Néhány jellegzetes sérülés:

• Agyrázkódás: Külső erő hatására jön létre, mikor az agyállomány a csontos koponyának ütődik. Ilyenkor az agyállomány nem sérül. Agyzúzódásnál az agyállomány is sérül. Súlyos, életveszélyes állapotot idéznek elő, mivel a vérzés a koponyán keresztül nem tud tágulni, így az agyállományt nyomja össze. A légzést, és a keringést szabályozó központok nyomás alá kerülnek, ez többnyire befolyásolhatatlan, és halálhoz vezető folyamat. Tünetek: sápadtság, eszméletvesztés, szédülés, hányinger, fejfájás, látás-hallászavar. Az agyzúzódásnál a tünetek hangsúlyosabbak: gyakrabban van hányás, és az eszméletvesztés tartósabb. Ellátás: hanyatt fektetés, 15-30 fokban megemelt fejjel és felsőtesttel!
• Orrvérzés, fogmedri vérzés: Orrvérzés sérüléses, és nem sérüléses. Nem sérüléses orrvérzés esetében, az orr felső-belső részén lévő, dús tágult vénás hálózat erei repedhetnek meg különböző hatásokra. Pl. vérnyomáskiugrás miatt, ez a jobbik eset; Pl. agyban reped meg egy ér, és agyvérzést okoz. Okozhatja az orrnyálkahártya szárazsága. A fogmedri vérzések leginkább foghúzás után, vagy baleseteknél fordulnak elő. Ellátás: Enyhén előrehajtott fejjel ültessük a beteget, majd orrszárnyait legalább 10 percig szorítsa össze. Ha vérnyomás eredetű a vérzés, akkor a vérnyomáskiugrásra kapott előírt gyógyszert, előírt adagot vegye be! Ha megszűnt a vérzés, akkor még néhány órán át a beteg ne hajolgasson, ne emeljen, ne fújja az orrát! Ha a vérzés nem szűnt meg, az orra elé gézlapot fogunk, vagy parittyakötést alkalmazunk és a fül-orr-gégészetre sietünk. A fogmedri vérzésnél általában gézlapra haraptatjuk a beteget.

• Bordatörés: A mellkast ért külső erő hatására sérülhetnek a bordák. Tünetek: Légzéskor a törés helyén erős, szúró fájdalom, ami a mellkas nyomására fokozódik. A légzés sokszor szapora, kapkodó, felületes. Ellátás: Bármilyen mellkasi sérülésnél a beteget ülő-félülő helyzetbe helyezzük el! Mentőt hívunk!
• Has sérülései: Lehet fedett és nyíl hasi sérülés. Nyílt hasűri sérülésnél tilos a beleket, hasűri szervet visszahelyezni! A kitüremkedő részekre steril kötést biztosítunk. Nem mozgatjuk. A fedett hasi sérülésnél nehéz a felismerés. Itt inkább a sokk tünetei lehetnek mérvadóak. Ha  a fájdalom a jobb bordaív alatti, ami a jobb vállba sugárzik, a máj sérülhetett meg. Baloldali fájdalom esetén, a lép sérülhetett. Mindkét szerv sérülése nagymértékű belső vérzéssel járhat, amikor is a sokk összes tünetét tapasztaljuk. Nagyon fontos a kétszakaszos léprepedés!!! Ilyenkor a lépen belül indul meg a vérzés, az ütést a lépet körülvevő tok átmenetileg csillapítja, itt a kezdeti tünetek megszűnnek, és vagy csökkennek. Majd órák, talán napok múlva a beteg rosszul lesz! A belső vérzés, a sokk tünetei között meghalhat a beteg! Ellátás: A beteget hanyatt fektetjük, felhúzott térddel, enyhén megemelt felsőtettel, ami csökkenti a hasfal feszülést. Megemeljük a lábakat, ha a beteg sokkos lesz, és azonnal mentőt hívunk!
• Csonttörés: A combcsont a csontváz legerősebb csontja, ha törik, nagy erő hatására törik. Nagy a szöveti vérzés. Inkább időseknél fordul elő pl. a combnyaktörés. Tünetek: A stabil csont kétirányú nyomásra, rendellenes mozgathatóság, nagy fájdalom, sokk figyelhető meg. Ellátás: A sérültet, nem mozgatjuk! Betakarhatjuk, és kortyonként itatjuk. Mentőt hívunk!
• Végtagtörések: Ellátásukra az általános csont- és izületi sérülések szabályai alkalmazhatóak. A felkarcsont, a váll, a kulcscsont minimális alakváltozás nélküli sérülések esetén, a rögzítésre a speciális Desault-kötést alkalmazzuk. Lényege: a felkart a sérült törzshöz rögzítjük, az alkart tehermentesítés céljából felkötjük.