A légzés az a létfontosságú élettani folyamat, amely során a szervezet oxigént vesz fel a környezetből, és szén-dioxidot ad le. Feladata a sejtek oxigénellátásának biztosítása és az anyagcsere során keletkező szén-dioxid eltávolítása.

A légzés biztosítja a szervezet energiaellátásához szükséges gázcserét.

Megkülönböztetünk külső és belső légzést:

1. Külső légzés: A külső légzés a tüdő és a külvilág közötti gázcserét jelenti.

Ide tartozik:

• a levegő beáramlása a tüdőbe (belégzés),
• a levegő kiáramlása (kilégzés),
• valamint a léghólyagocskák és a vér közötti oxigén- és szén-dioxid-csere.

A külső légzés során:

• az oxigén a tüdőből a vérbe jut,
• a szén-dioxid pedig a vérből a tüdőbe kerül.

• Belső légzés: A belső légzés a vér és a sejtek közötti gázcserét jelenti.

Ennek során:

• a sejtek felveszik az oxigént,
• és leadják az anyagcsere során keletkező szén-dioxidot.

A sejtek az oxigént energia-termelésre használják fel.

A légzés száma: A légzésszám az egy perc alatt végzett légvételek száma.

Normál légzésszám felnőttnél: 12–20 légvétel/perc.

Gyermekeknél: 25-35 légvétel/perc.

csecsemőknél: 30-35 légvétel/perc.

+1 °C testhőmérséklet emelkedése a légzésszámot percenként 4-6 -tal növelheti!!!

Morfin adagolása csökkenti a légzésszámot!

Általában a ki- és belégzés szabályos időközökben követik egymást, a légvételek mélysége és időtartama azonos.

Azonban el is térhetnek, így megkülönböztetünk:

• Apnoe: légzés átmeneti vagy végleges megszűnése.
  • Bradipnoe: csökkent légzésszám tartósan van 12/perc alatt.
  • Tachipnoe: szapora, emelkedett légzésszám 20/perc felett van.
  • Hiperpnoe: szapora légzésszám 40/perc felett van.

Kóros légzésformák:

Dyspnoe

Nehézlégzés, légszomj érzése.

Orthopnoe

A beteg csak ülő helyzetben tud megfelelően lélegezni.

Cheyne–Stokes légzés

A légzés fokozatosan mélyül és gyorsul, majd lassul és légzéskimaradás követi. Ez a ciklus ismétlődik.

Előfordulhat:

• súlyos szívbetegségben,
• agyi károsodás esetén,
• gyógyszer túladagolás esetén,
• haldokló betegeknél.

Kussmaul-légzés

Jellemzően ritmusos, nagyon mély, erőltetett légzés.

Jellemző lehet:

Cukorbetegség súlyos anyagcserezavarában.

Paroxizmális éjszakai nehézlégzés

Jellemző lehet:

Az éjszakai órákban jelentkezik, a bal szívfél elégtelensége miatt. Hirtelen fulladás, felül, köhög. Súlyos életveszélyes állapot alakul ki. Hírtelen kezdődik, a légzés szörcsögő, hörgő, a beteg nyugtalan képtelen feküdni tüdővizenyő miatt. Súlyos életveszélyes állapot, azonnal orvost kell hívni!!!

Biot-légzés

Szabálytalan légzés, amelyet hirtelen légzéskimaradások szakítanak meg.

Gyakran idegrendszeri károsodás jele.

Stridoros légzés

Sípoló, húzó hanggal járó nehezített légzés, általában felső légúti szűkület miatt.

Stertoros légzés

Hangos, horkoló jellegű légzés, amely légúti akadályozottságra utalhat.

A légzés megfigyelésének szempontjai

A beteg megfigyelésekor fontos figyelni:

• a légzésszámot,
• a ritmust,
• a mélységet,
• a hangját,
• a légzés könnyedségét vagy nehezítettségét,
• valamint a bőr színét és az esetleges oxigénhiány jeleit.